2013. december 31., kedd

II/évad 8.fejet • Álom vagy valóság?

 Megjegyzés: Nos meghoztam az új fejezetet ami fogalmazás szempontjából szörnyű lett. Sajnálom te most is olyan állapotban vagyok a családi problémák miatt, hogy nem futotta többre. Higgyétek el ég a pofámon a bőr, hogy ilyen fejezetet adok ki a kezeim közül, de tényleg nem volt erőm megírni rendesen. Ígérem a következő fejezet már jobb sokkal jobb lesz :)

Teltek a napok és hiába tettem meg mindent nem sikerült az igazi apám nyomára bukkanni. Nehéz dolgom is volt, hisz az anyakönyvi kivonatom hamis volt, az igazi szüleimről pedig nem sokat tudok. a nevelő szüleimmel pedig nem beszélek. Az esküvőnk szervezése is lefoglal, amit már nagyon várok. Olyan jó lesz, hogy Daniel felesége leszek. Az éjszaka álmatlanul forgolódtam az éhségtől. Bevacsoráztam pedig, hisz a kedvenc éttermemben jártunk de valahogy mégis éhes voltam. Óvatosan kimásztam szerelmem mellől, és halkan lementem a konyhába. Elővettem egy kis sült csirkét de mikor beleharaptam borzalmas íze volt, azonnal ki is dobtam a kukába. Újra kinyitottam a hűtőt és keresgélni kezdtem, semmi kedvemre valót nem találtam. Az éhség viszont nagy volt így végül Danny egyik  drága és büdös sajtját kezdem enni paradicsommal. Eddig utáltam ezt a sajtot, de be kell valljam nem is olyan rossz..Nagyban falatoztam mikor lépteket hallottam meg, majd a szívemnek olyan kedves álmos mély hangú férfit hallottam meg.
- Szia kincsem - jött le egy álmos Daniel.
- Szia - köszöntem neki teli szájjal - Miért nem alszol? - kíváncsiskodtam, láb lógatva.
- Ekkora csámcsogás mellett? - nevetett, majd bekapott egy falat sajtot és megcsókolt.
- Nem is csámcsogok - néztem rá nagy szemekkel - Mondhatod nyugodtan, hogy összetört a szíved amiér életed nője nem volt melleted - szórakoztam vele. Pár pillanatig elidőztem az arcán. Annyira helyes így kócosan és álmosan is.
- Hát megijedtem, hogy hol vagy, az biztos - húzott az ölébe - Te a sajtomat eszed? - csodálkozott.
- Igen - bólogattam - A csirke megromlott, és ezt találtam.
- Ezer másik kaja van és úgy tudtam utálod - csúsztatta a kezeit a hasamra.
- Változik az emberek ízlése. A büdössége ellenére pedig nagyon finom, főleg paradicsommal - hajtottam fejem a vállára. Imádom ezt a pózt. Megnyugtat és órákig képes lennék így ülni.
- Blöee - grimaszolt, s csípett újra a sajtból.
- Mi az, hogy blöee? - néztem rá kíváncsian.
- Csak paradicsom meg sajt... Kenyér nélkül?
- Ha kenyeret is eszem ilyen későn nem fogok beleférni az esküvői ruhámba! - háborodtam fel játékból. Igazából az sem érdekel ha pizsamában kell kimondanom a boldogító igent, és amúgy se vagyok az a típus aki most fogyókúrába kezd az esküvője miatt.
- Jól van, ahogy gondolod - puszilt gyengéden a hajamba szerelmem.
- Már csak öt hét! - visítottam a fülébe.
- Nyugalooom - csókolt meg.
- Úgy várom már - simogattam a tarkóját - Holnap el kell menned felpróbálni néhány öltönyt.
- Nem veszek újat! - tiltakozott egyből. Mégis mire számítottam? Hogy majd körbecsókol és örülni fog, hogy vásárolnia kell mennie? Pasiból van, utál vásárolni.
- De igen veszel! - háborodtam fel - Ez az esküvőnk Daniel Silverman! Nem fogsz használt öltönyt viselni!
- Van olyan, ami még nem is volt rajtam - győzködött de én hajthatatlan voltam.
- Kérlek - bigyesztettem le az ajkam és könnyes szemmel néztem gyönyörű szemébe.
- Oké, elmegyek és veszek egyet. Amíg te cipőt vásárolsz Ashley-vel.
- Köszönöm - csókoltam meg. Annyira imádom, és ez a csók...
- Na menjünk aludni - suttogta szerelmem.
- Aludni? Tárgyalásod lesz reggel? - szomorodtam el. Más tervem volt az alvás helyett...
- Nem, de hajnali kettő van és nyolcra kell mennem dolgozni.
- Oké akkor aludjunk - sóhajtottam szomorúan.
- Ezt elcsomagoljuk, és alszunk - vette el a sajtot.
- A sajtot kérem - durciztam.
- Én sajtom.
- Akkor vedd őt el! - mondtam és felmentem a szobánkba.
- Kincsem - bújt be mellém Danny.
- Igen?
- Mi a baj?
- Semmi...Aludj csak..
- Jó éjt szerelmem - csókolt meg.
- Jó éjt! - duzzogtam tovább.
Reggel nagyon rosszul voltam. Szédültem és émelyegtem. A hülye sajt az oka, amit ki is adtam magamból.
- Szerelmem, jól vagy?
- Nem. Az a hülye sajt - grimaszoltam.
- A sajtnak semmi baja. Nem kellett volna paradicsommal enned.
- Igen az lehet..Mindegy ne beszéljünk róla, menjünk reggelizni.
- Rendben, menjünk. Meg is csináltam már neked.
- Köszönöm szivem - csókoltam meg.
- A kedvencedet csináltam.
- Mit? Mert sok van - vigyorogtam.
- Megtudod, ha leértünk
- Mond már - kötöttem meg a myakkendőjét.
Nem mondott semmit, csak felkapott és levitt.
- Rántotta? - kaptam a szám elé a kezem.
- Igen, az.
- Fúj - nyitottam az ablakot - Nem kell, hányingerem van tőle.
- Akkor mit kérsz? - sóhajtotta.
- Sajtot!
- Most komolyan? - vonta fel a szemöldökét. - Na jó, egyél. Én megyek. Majd hívj, ha baj van.
- Most haragszol rám? - kérdeztem könnyezve.
- Nem, de mennem kell. Van fél órám beírni - csókolt meg. - Szia.
- Szia - sóhajtottam majd magamra maradtam.
Egész nap festettem és ettem, és szerveztem az esküvőnket. Alig vártam, hogy Daniel itthon legyen. Este mikor vőlegényem megjött a kezembe adott egy papírzacskót.
- Ez mi? - húztam fel a szemöldököm.
- Bontsd ki és csináld meg.
- Mit csináljak meg? Valami kaját hoztál?

- Nézd meg.
- Rendben van - mondtam majd mikor megláttam a tesztet kiakadtam - Daniel!
- Gondolkoztam és biztos.
- Mi biztos?
- Hogy babát vársz.
- Nem - lett könnyes a szemem - Te is tudod, hogy azt mondta az orvosom, hohy nehezen fog menni...
- Napi hat alkalom, lehet meghozta a gyümölcsét. Ráadásul fúj dolgokat eszel, a jótól hányingered van és hisztis vagy. Terhhes vagy.
- Megcsinálom a kedvedért, de úgy is negatív lesz.
- Pozitív én tudom.
- Majd meglátjuk - mondtam és bementem a fürdőbe.
Nem akarom megcsinálni. Tudom, hogy nem vagyok terhes. Nem akarom látni a negatív tesztet. Mikor megcsináltam elhagytam a fürdőt.
 - Kész. Ott van a kád szélén. Én mentem festeni.
Daniel bement, majd hirtelen elém futott, felkapott és forrón megcsókolt.
- Ezt most miért kapom?
- Kicsim, mostantól sehova nem mehetsz, vili? - adta a kezembe a tesztet.
- Miért?
- Nézd már meg.
- Oké - mondtam, majd megnéztem a tesztet. Két csík volt rajta. - Ez....ez lehetetlem
- Babuci, itt van apuci - puszilgatta a hasam.
- Terhes vagyok? - suttogtam.
- Terhes vagy - csókolt meg újra.
 - De hát ez, hogy lehet?
- Egy egészséges termékeny nő vagy és nekem is sok volt az ivarsejtem.
- Ó olyan romantikus vagy - mosolyogtam.
- Jól van na, ezt nem lehet hogy elmagyarázni.
- Szóval itt vagy egy kis élet? - mutattam a hasamra.
- Vagy kettő, három, négy...
 - Na persze. Jóhogy nem hat!
- Lehet az is...Volt már rá példa..
- Szeretlek - mondtam bodogan és megcsókoltam.
- Én is nagyon szeretlek - csókolt vissza vadul.
- Holnap elmegyek az orvosomhoz..Eljössz velem?
- Hát persze, még szép.
- Na és ha csak rossz a teszt? - bizonytalanodtam el.
- Ha rossz a teszt, holnap megtudod. De biztos nem rossz.
- Remélem...
 - A kisfiam ott van a hasadban.
- Vagy kislányod.
- Vagy egy kicsi lány, pontosan.
- Remélem tényleg így van, hogy itt van egy picike élet.
- És kilenc hónapig így is marad. Utána a kezünkben lesz az apróság
 - Igen - haraptam az ajkamba - Így kell lennie.
- Így lesz, ne aggódj.
- Tudom - bújtam hozzá - Őt nem fogjuk elveszíteni, ugye?
- Nem fogod, nem engedem.
- Igen, tudom - ismételtem magam.
- Mi legyen a neve majd?
- Azt se tudjuk, hogy fiú vagy lány - nevettem.
- Tudom, ezért kérek egy fiú és egy lány nevet is.
- Őőőő legyen mondjuk.... - gondolkoztam el - Nem tudom.
- Jól van szerelmem, időnk mint a tenger - csókolt meg. - Gyere, megyünk aludni.
- Este nyolc van! Attól, hogy lefekszünk most, nem lesz hamarabb holnap, hogy dokihoz menjünk - nevettem.
- De, hamarabb lesz.
- Édes vagy! - csókoltam meg - Voltál az üzeltben, hogy öltönyöket próbálj? - jutott eszembe hirtelen.
- És vettem is egyet. Feküdj le és jövök.
- Elhoztad? Látni akarom, hogy jót választottál-e, hogy passzol-e az elképzeléseimhez.
- Feküdj le és behozom.
- Rendben van - mosolyogtam, majd felmentem a szobánkba és lefeküdtem. Hihetetlen, hogy terhes vagyok. Remélem nem csak egy álom, hanem tényleg itt van a kicsikém. danny cuki
Hamarosan vissza is jött.
- Na? - hozta be. - A dögös-bögyös vörös le akarta rólam tépni, olyan jól áll rajtam
- Igen? - húztam fel a szemöldököm - Többé nem megyünk abba az üzletbe vásárolni.
- A potya szex miatt?
 - Milyen potya szex? - kérdeztem idegesen.
- Olyan édes vagy. Kincsem, nem volt és nem is lesz semmilyen szex. Csak veled - ölelt magához.
- Ajánlom is - öleltem át a nyakát.
- Szeretlek életem.
- Én is téged. 
Másnap reggel felhívtam az orvosom, aki szerencsére soron kívül fogadott minket. Annyira ideges voltam, hogy majdnem kiadtam a reggelit magamból.
- Jó reggelr Br. Wilden.
- Á, Mr. és leendő Mrs. Silverman Hogy vannak?
- Jól - mosolyogtam - Mint a telefonba említettem, úgy néz ki állapotos vagyok.
- Feküdjön csak fel, megkukkantom.
 - Megkukkant? - nevettem - Daniel ugye itt maradhat?
- Hát, nem igazán..
- Akkor megyünk másik orvoshoz - mondta Danny.
- Kérem Dr.Wilson!
- Öltözz Emily, keresünk mást.
- Rendben van maradhat a párja.
Az orvosom nagyon sok vizsgálatot elvégzett, majd ultrahanggal is megnézett-
- Igen, kétség kívül terhes. Megnézzük az ultrahangot is. Ott van a kis foltocska.
- Ó - mondtam könnyes szemmel - Nézd Danny az a mi foltocskánk!
- Ő bizony. Kapunk képet?
Az orvos kinyomtatta a képet, majd megbeszéltük a következő vizsgálat időpontját. Mikor kiléptünk a rendelőböl Rebecca és Danny ikertestvére állt előttünk.
- Becca....
- Peter mit keresel itt?
 - Semmit.....
- Na és ti? - kérdezte Rebecca - Nem tán megint felcsináltak? Mert ha igen ne örülj sokáig.
- Na ide figyelj te szuka, látom terhes vagy, szóval inkább te ne örülj sokáig - lépett a nővéremhez Daniel idegesen.
- Miért ne? - kérdezte vigyorogva - Képes lennél bántani a fiad?
- Mivel nem az enyém hideg vérrel ölöm meg, ha a leendő feleségemnek bármi baja esik.
- Ó szóval összeházasodtok? Erre szokták mondani, hogy ha ló nincs jó a szamár is.
- Nem, ez akkor lenne igaz, ha téged vennélek el - vigyorgott Danny.
- Hidd el, hogy a csatának nincs még vége - mosolygott gonoszul, majd bementek a rendelőbe, de úgy, hogy nekem jött Becca.
- Tudja.. tudja, hogy babát várok. Megint elveszi tőlem - rogytam a székre sírva.
- Nem lesz semmi baj - guggolt le elém Danny.
- Bántani fogja - ziláltam.
- Nem fogja, menjünk haza.
- Megígéred? - néztem rá.
- Megígérem. Semmi baja nem lesz.
- Menjünk - suttogtam.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon jó rész volt! :)
    Végre egy kis Danily! :') Remélem az a szenya Becca nem fogja megint elvenni tőle a kicsit. :(

    VálaszTörlés